Amur

(Ctenopharingodon idella Valenciennes)

 Méretkorlátozás alá esik 40 cm.

Kína északi részén és Szibériában őshonos, elsősorban az elszaporodott vízi növényzet irtására történt a célirányos telepítése Magyarország vizeibe 1970-es években. Azóta megtalálta életfeltételeit és rendkívül jól érzi magát, amit a kifogott példányok mennyisége és mérete is mutat. mivel zömmel növényi táplálékot fogyaszt, a növényzet sűrűjében kell, hogy keressük. Nevét az Amur folyóról kapta, Oroszország és Kína határfolyójáról, melynek középső és alsó szakaszán elterjedt. Tipikusan folyóvízi, ott is a meder mély, gyors sodrású részein tartózkodik legszívesebben.

Rendkívül izmos, nagytestű, torpedó alakú hal. Szája félig alsó állású, nagy szemei alacsonyan ülnek, ajkai vaskosak, bajusza nincs. Háta zöldes barna, oldala a pikkelyek fekete kontúrja miatt szürkésezüst, hasa sárgásszürke színű. Úszói kissé vörhenyesek. A tejesek mellúszói tavasszal, a test felőli oldalukon érdes tapintásúak. A méteresre megnövő amur maximális tömegét 25-30 kg-ra becsülik, általában 4-10 kg-os példányok kerülnek a halászok hálóiba.

Növényevő, édesvízi hal, főleg fonalas algákat, lágyszárú hínárféléket, idősebb korában a nádat és különféle vízinövényeket eszik. Vannak kivételek, amiket szinte sohasem eszik, mint például a sás a sulyom és a vízi tök. Vízi növényből naponta akár testtömege 140%-át is képes elfogyasztani (ez az adat a száraz növény nedves/élő állapotában sokkal több) de természetesen minél melegebb a víz, annál gyorsabb a tápanyagcseréje is.

Balin

(Aspius aspius)

 Méretkorlátozás alá esik 40 cm. Tilalmi ideje: március 1-től április 30-ig tart

Teste hosszú, oldalt kissé lapított. Szája mélyen hasított. Alsó állkapcsa túlér a felsőn. Színe oldalt ólmosan ezüstös, hasán fehér. A háta zöldes vagy kékes árnyalatú. Hatalmas úszói szürkék és alul többnyire vörhenyes árnyalatúak. A balin fogása korlátozás alá esik. Tilalmi ideje: március 1-től április 30-ig tart. Kifogható legkisebb mérete 30 cm, a horgászkezelésben levő zárt vizeken 40 cm. Ez utóbbi vizekből naponta 3 db-nál többet kifogni tilos. Horogra leggyakrabban az 1-2 kg-os példányok kapnak. De 5-6 kg-osak is előfordulnak. Hazánk szinte valamennyi folyójában és nagyobb tavában megtalálható. Fő tápláléka a küsz Kora tavasztól őszig szüntelenül cirkál a víz felső rétegében és hatalmas loccsanásokkal vág a küszcsapatok közé. Rávág a víz színe felett repülő vagy a víz színére hulló nagyobb rovarokra, lepkékre is. Mindenütt a küszcsapatokat követi. A Balatonon néha közvetlenül a mólók kövezése melle t rabol. A folyóvizeken a kőzárások, sarkantyúk, hídlábak vagy más akadályok mögött kialakuló forgókban tanyázik. Szívesen tartózkodik a sóderzátonyok felett rohanó sebes vízfolyásokban. Késő ősszel a zátonyesések mögötti mélyebb vizeken akadhatunk rá.

Előfordulása:

Európa nagyobb folyóiban és a Volgán, csatornákban és állóvizekben honos. Nyílt vizekben csapatosan él. A balin valamennyi nagyobb folyó, illetve állóvizünkben megtalálható (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó). Nyíltvízi ragadozó hal, zsákmányát a felszín közelében ragadja meg. Folyókban kedveli az erősebb áramlású részeket, kőruganyok, kőgátak a sodrását, illetve duzzasztóművek oxigén dús álvizét. Tavakban elsősorban a nyíltvízen tartózkodik, innen rabol a nádtisztásokon bandázó kishalakra. Sokszor csapatokban vadászik, egy nagyobb balincsapat bekerítve ront rá a kishalakra.

Dévérkeszeg

(Abramis brama)

Tilalmi idő: Nincs. Méretkorlátozás alá nem esik.

A nép nyelvén: dorozsmás keszeg, bárdkeszeg, fahegykeszeg, lapátkeszeg, tyiszága, platyika, pünkösdkeszeg, feketeszárnyú keszeg, Szent György keszeg

Tömeges előfordulása miatt, a halra a Peresi körösben is számíthatunk!. Szerencsére alkalmazkodó fajról van szó, így a természetes szaporulata tudja pótolni a veszteséget. A Peresi körösben kizárólag természetes szaporulatról beszélhetünk. A skandináv országokban sokkal nagyobb becsben tartják, mint nálunk. Igazi versenyhal, értve ez alatt, hogy a horgászversenyeken sokszor kizárólag őt veszik üldözőbe.

A dévérkeszeg nem csupán ízletes falatot nyújt, hanem horgászata a tömeges előfordulása miatt igen szórakoztató is.

Teste lapos és igen magas. A testhossza alig több, mint 2,5-szerese a magasságának. Színe a hátán zöldesszürke, oldala csillogóan ezüstös, az idősebb példányokon sárgás árnyalattal. Hasa fehér. Úszói palaszürkék. Parányi feje van. A szája - a pontyéhoz hasonlóan harmonikaszerűen előre nyújtható, félig alsó állású. Ívása májusra, június első felére esik. Az ívás időszakában a hímek testén apró nászkiütések mutatkoznak, az ikrásokén pedig vöröses foltok.

Horogra rendszerint a 10-30 dkg-osak akadnak, de nálunk sem ritka a kilón jóval felüli példány.

Kárász

(Abramis brama)

Tilalmi idő: Nincs. Méretkorlátozás alá nem esik.

Oxigénigénye kicsi, rendkívül szívós, szárazra kerülve is huzamos ideig bírja, olykor, ha befagy a jégbe, kiolvadva továbbél. Rovarlárvákat, férgeket, alsóbbrendű rákokat, csigákat, és növényi részeket fogyaszt.

Három éves korában ivarérett. Május-júniusban a növényzetre ívik. Az első évben olyakor csak 20-30- mm nagyságú, a második év végén is csak kedvező körülmények között nagyobb 100 mm –nél. Az 1 kg-ot ritkán éri e. A hazai rekordlistán szereplő, horoggal fogott legnagyobb kárász 1300 g- os. A kárász elsősorban mocsárlakó, másutt is az állóvizek iszapos helyeit keresi.

Külföldön a kárászt néhol halastavakban is tenyésztik ízletes húsáért. Nyugaton horgászhalként is nagyobb a jelentősége, Nálunk, a Persin állománya sűrűbb, elkorcsosult és apró maradt. Elsősorban, mint csalihal jöhet figyelembe. Hozzá teszem, ha a Peresin több pontyot lehetne fogni, a az előző állítás igaz is lehetne. Ha azt nézem, hogy saját tapasztalatom szerint 2-3 nap alatt akár 20 – 30 kg. kárászt lehet fogni, nem szabad megfeledkezni erről a halról sem! Így legalábbis nálam marad a sport hal kategóriában.

Érzékeny, könnyű úszós készséget, kis horgot használjunk, gilisztával, csontival, kenyér, vagy málégalacsinnal csalizva. Az alsó vízrétegben, a fenék közelében keressük. Kapása olykor csak az úszó rezdüléséből áll, illetve az úszó néhány mm-t emelkedik vagy süllyed, aztán megáll, és csak ezután indul el.Szívóssága kitűnő csalihallá teszi. A horgon napokig is elél, de mivel álldogálásra hajlamos, elsősorban eleven folyásban vagy állóvízben vezetgetve használjuk.

Ponty

(Cyprinus carpio)

Tilalmi idő: május 02. - június 15 Méretkorlátozás alá esik 30 cm.

Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Hazánkban sok fajta ponty él, amelyék több szempontból rendkívüli mértékben eltérnek egymástól. Az alakbeli eltéréseket a profilindex-szel szoktuk kifejezni, vagyis azzal a számmal, amely megadja, hogy a test hosszúsága hányszorosa a test magasságának. A nyurga ponty profilindexe 3,5-4,5 között változik. Testének hossza tehát átlagosan négyszerese a magasságának. A tőponty indexe 3-3,5. A tógazdaságokban kitenyésztett nemes pontyok profilindexe még ennél is kisebb: 2-2,5. De a pontyfajták pikkelyezettségben és színben is jelentősen eltérnek egymástól. A nyurga ponty és a tőponty testét nagy pikkelyek borítják. A test színe felül sötétbarnás, oldalt aranysárgába megy át, a hasa világossárga. A tógazdasági nemes pontyok is lehetnek pikkelyesek. Vannak azonban közöttük tükrös pontyok, melyek a testének java pikkely nélküli, csupán középtájt és a hátvonal alatt húzódik egy-egy pikkelysor. Az ún. tőponty teste teljesen csupasz, csak a farok közelében találni néhány pikkelyt. A tükrös és bőrpontyok testét vastag, sötétbarna, sötétzöld bőr fedi, amely csak a has felé világosabb.

Ideális esetben, vagyis 18-20 fokos vízhőmérsékletnél és kedvező ívó helyek meglétekor az ivarérett halak májusban és júniusban ívnak, bár az ívás elhúzódhat július közepéig is (kedvezőtlen vízhőmérséklet). Az ívás természetes vizekben szakaszos, vagyis akár napokig, vagy hetekig is eltarthat. Hidegfront betörés hatására az ívási folyamat megszakad, az ikrásokban képződött ikra visszafejlődik, és a hal szervezetében komolyabb károsodás nélkül felszívódik. Egyes számítások szerint a ponty, kedvező esetekben testsúlykilógrammonkét 100 000-200 000 ikrát rak, egyes igen súlyos nőstények több mint 1 millió ikrát képesek kibocsátani.

A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek. Üveg tiszták és enyhén sárgás színűek, átmérőjük 1,5 és 2 milliméter között mozog. A lárvák a vízhőmérséklettől függően 38 nap múlva bújna ki az ikraburokból, 4-5,5 milliméter hosszúak, a has alatt világossárga szikzacskó található, mely biztosítja első nyolcnapi élelmüket. A lárvák még úszni nem tudnak fejjel előre lesüllyednek a fenékre, itt ragasztómirigyükkel megtapadnak a fenéken. Egy nap után úszni kezdenek első úszásuk folyamán a vízfelszínre igyekeznek, hogy levegőt szippantva megtöltsék úszóhólyagjukat. Gyakran több napig is eltart míg feltöltik az úszóhólyagot levegővel.

Törpeharcsa

(Ameiurus nebulosus)

Tilalmi idő: Nincs. Méretkorlátozás alá nem esik.

Észak-Amerikából hozták be Európába a 20. század elején, azóta az óvilág számos folyójának meg szokott lakójává vált, sőt azokban a holtágakban, ahol kedvező körülményekre talált, valamennyi halfaj közül ez a legszaporább. A legigénytelenebb halak egyike, a rendkívül oxigénhiányos, eliszaposodott vizekben is megél, s táplálék dolgában sem válogatós, a bentosz (vagyis a vízfenék és az üledék élővilága) híján növényi táplálékkal is beéri.

A leső harcsától eltérően a törpeharcsának 4 pár bajusza van, és sajátos szerve a hátán levő zsírúszó is, amely a már említett lazacféléket kivéve egyedül rá jellemző. Nappal általában a vízfenéken rejtőzködik, este és éjszaka indul élelemszerző körútra. Közvetlenül a fenék fölött úszik, és bajuszával végigtapogatja a terepet, nem akad-e valami fogára való. Ívása idején, májusban és júniusban a nőstény a fenék talajába mélyített fészkébe rakja ikráit, nemegyszer akár 13 ezret is, s a hím ettől fogva nemcsak az ikrákat őrzi, hanem egy ideig kikelt ivadékait is, amelyeket apró rajokban terelget, vezetget.A fiatal harcsához hasonlít. Feje aránylag nagy, lapított. Szeme apró. Ragadozó szája széles, tágra nyitható, szájpadlását sűrű, kefeszerű fogazat borítja. Szája körül, alul-felül 4-4 tapogató bajuszszál található. Törzse zömök, pikkelytelen, erősen nyálkás. Hátszíne sötétbarna, sötétszürkés, oldalai sárgás árnyalatúak, szürkésbarna márványozással, has színe szennyes sárga. Mell- és hátúszójának kezdősugara kemény, tüskés végződésű. Hátúszón kívül zsírúszója is van. Farok úszója alig bemetszett. Az azonos nagyságú harcsától elsősorban az különbözteti meg, hogy a harcsának csak egyetlen apró hátúszója van, bajuszainak száma felül csak kettő, farok alatti úszója pedig a végbélnyílástól egészen a farok úszóig húzódik.

Már kétnyaras korában ivarérett. Áprilisban, májusban ívik. Ívás előtt a tejes kisebb gödröt váj ki az ikrának az aljzaton. A nőstény 4-5000, 3 mm átmérőjű ikrát rak.A nálunk kistermetű hal háromnyaras korában csak 20-25 cm. Őshazájában jóval nagyobbra nő. A faluszéli pocsolyáktól az iszapos, csendesen áramló csatornákig mindenütt előfordul. Bizonyos időszakokban tömeges előfordulása észlelhető még az olyan nagy folyóvizeinkben is, mint a Duna és a Tisza (ahonnan aztán olyan nyomtalanul tűnik el, mint amilyen váratlanul megjelent).Úszóval vagy fenekezéssel egyaránt fogható.

Csaliként elsősorban a giliszta jöhet számításba, de az apró élő hal csali, a halszelet is jól megteszi: a hal csalikra általában a nagyobbja jön. Horgászata fenekező módszerrel a legelterjedtebb. Akár csúszó-, akár végólmos fenekező készséggel eredményesen horgászhatjuk. Amilyen igénytelen halfaj, oly kevés gondot okoz a horgászatához szükséges készség összeállítása. Bármilyen fenekező bot, tároló- vagy peremorsóval, tetszés szerinti zsinórvastagsággal. Horgunk azonban legyen minél hosszabb szárú, hogy könnyebben kioperálhassuk a falánk kis ragadozó szájából; nagysága legyen 1-4-es számú. a kapás élénk cibálásként jelentkezik. A megakasztott törpeharcsát óvatosan vegyük kézbe, mert tüskés úszóival fájdalmas sebeket okozhat. Úszós módszerrel a nagyon iszapos tavakban, csatornákban célszerű törpézni. Bármilyen goromba felszereléssel eredményesen fogható. Bátor, mohó kapását még a nagy csukázó úszó is jól jelzi.